Házirend
OM: 201027
Mottó
"az iskola célja, hogy kulcsot adjon a tanuláshoz.
A házirend célja, hogy kulcsot adjon a tanulói jogok gyakorlásához és a kötelezettségek teljesítéséhez. A fegyelem és a rend az iskolában sem önmagáért valóan fontos. Minden, ami az iskolában történik a gyermek boldogságát és adottságainak kibontakoztatását, a siker örömét, a tudás megszerzését, az alkotás, a közösséghez tartozás élményét kell, hogy szolgálja. "
A tanuló beiratkozással lesz tagja iskolánknak. Iskola elvei: a rend a nyugodt élet alapfeltétele.
A rendhez pedig elválaszthatatlanul hozzátartozik az emberi együttélés szabályainak betartása és betartatása. Az együttélés minden ember számára jogokkal és kötelezettségekkel jár.
A jogok, kötelezettségek és az együttélés szabályai alkotják a rendet.
Az iskolánkban ezt HÁZIREND-nek nevezzük.
A házirend betartása iskolánk minden tagjának kötelező!
Az intézmény neve: Bodajki Általános Iskola
Az intézmény székhelye. címe: 8053 Bodajk, Bányász Itp.21.- 22.
Az intézmény telephelyei: 8053 Bodajk, Bányász Itp.21.- 22.
8053 Bodajk, Bányász ltp. IS.
8074 Csókakő, Petőfi u.5.
1. Munkarend
1. A tanév rendjét az éves miniszteri rendelet határozza meg
Az iskolai munkahét öt napból áll, az egyes osztályok munkarendjét az órarendjük határozza meg.
A tanítás gesztor intézményben7:45-kor, tagintézményben 8:00-kor kezdődik. Az órákat pontosan kell kezdeni. Erre, a jelzőcsengetés figyelmeztet. Jelzőcsengetéskor mindenki köteles a terembe bemenni.
Napközi a tanítási órákhoz kapcsolódva 16:30-ig, tagintézményben 17:00 óráig tart. Ebédeltetési rend csoportonként a kiírás szerint. A tanulási foglalkozás a gesztor iskolában: 14:3O-16:00-ig, a tagintézményben: 14:00-16:00-ig tart.
2. Az iskola működési rendje
1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hat órától délután tizenhét óráig vannak nyitva. Tagiskolában: 7- 17 óráig. Rendkívüli esetekben a vezetők engedélyével a nyitva tartás meghosszabbítható. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7:00 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. Az iskolába a tanulóknak a foglalkozások megkezdése előtt minimum 10 perccel kell megérkezniük.
2. A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
gesztor intézményben
Tanítási óra időtartama szünetek időtartama
0.óra
1. óra: 7. 45- 8. 30 15 perc
2. óra: 8. 45- 9.30 15 perc
3. óra: 9.45- 10.30 15 perc
4. óra: 10.45- 11.30 15 perc
5. óra: 11.45- 12.30 10 perc
6. óra: 12.40- 13.25
tagiskolában
0.óra
1. óra: 8. 00- 8.45 15 perc
2. óra: 9.00- 9.45 10 perc
3. óra: 9.55- 10.40 15 perc
4. óra: 10.55- 11.40 10 perc
5. óra: 11.50- 12.35 10 perc
6. óra: 12.45- 13.30 15 perc
7. óra: 13.45-14.30
3. A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május) reggel 7. 30 óra és 16 óra között, valamint az óraközi szünetekben - kivéve a második szünetet, tagintézményben az első szünetet - az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak.
4. Gesztor iskolában a második óraközi szünet, tagiskolában az első óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben, a tagiskolában az ebédlőben is étkezhetnek.
5. Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvarról a jelzőcsengő megszólalásakor az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk.
6. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató, tagintézmény vezető vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskolából való távozásra az igazgató, tagintézmény vezető, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
7. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 óra és 15.00 óra között. Tagiskolában a hivatalos ügyek intézését a tagintézmény vezető és az iskolatitkár végzi 7.00 és 15.00 óra között.
8. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója, tagintézményben a tagintézmény vezető határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. .
9. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója, tagintézményben a tagintézmény vezető adhat.
10. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától, tagintézményben a tagintézmény vezetőjétől engedélyt kaptak.
3. A tanulók jogai és kötelességei
A tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Joga, hogy személyiségi jogait tiszteletben tartsák, amelynek gyakorlása során nem korlátozhat másokat ugyanezen jogai gyakorlásában, és nem veszélyeztetheti mások testi épségét, egészségét. Sem a délelőtti, sem a délutáni tanulási időben senki senkit sem zavarhat meg a tanulásban.
3.2 A tanulók jogai:
3.2.1. Válaszható tantárgyakra és foglalkozásokra lehet jelentkezni, és azokon az iskolavezetés döntése alapján lehet részt venni. A jelentkezés írásbeli szülői kérelemmel történik május hónapban a következő tanévre.
Érdeklődésnek megfelelően választható tanórán kívüli foglalkozásokra lehet járni (szakkör, korrepetálások, énekkar, sportfoglalkozások). Ezekre minden tanév szeptemberében ismét jelentkezni kell. Az induló tanórán kívüli foglalkozások időpontját, a foglalkozások vezetőinek nevét a faliújságon tüntetjük fel. Szakkörök indításához legalább 10 fő szükséges. A jelentkezés egész évre szól.
3.2.2.A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, továbbá kérje felmentését a tanórai foglalkozásokról.
A tanuló, szülő a tanév első napjáig írásban kérheti, hogy tankötelezettségét magántanulóként teljesítse. Indokolt esetben a kérelmet tanév közben is be lehet adni.
A tanulmányi foglalkozások alóli felmentés a tanév első napjáig írásban kérhető. A kérelmet indokolni kell.
A magántanuló, a tanórai foglalkozás alól felmentett tanuló igénybe veheti az iskolai könyvtárat, az iskolai étkeztetést. Havonta konzultáción köteles részt venni.
A magántanulónak a tanórai foglalkozások alól felmentett tanulónak félévkor tudásáról számot kell adni és a tanév végén (június 1-21-ig) osztályozó vizsgát kell tennie. Az iskola az osztályozó vizsga időpontjáról és rendjéről a tanulót, szülőt a vizsga időpontja előtt 30 nappal írásban értesíti.
Az egyéni fejlesztési terv alapján haladó, illetve sajátos nevelési igényű gyermek az osztályozó vizsgát megelőző 15 napon belül írásban kérheti, hogy szóbeli vagy írásbeli vizsgát szeretne tenni.
3.2.3.A tanuló joga, hogy jogszabályban meghatározott eljárás szerint- független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.
A tanuló, szülő a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30-ik napig, illetve mulasztások miatti osztályozó vizsga esetén az engedély megadását követő három napon belül, az iskola igazgatójának, tagintézmény vezetőjének, írásban jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni.
3.2.4. A tanuló joga, hogy kérje átvételét másik azonos, vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe.
Az erre vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani az iskola igazgatójához, vagy tagintézmény vezetőjéhez.
3.2.5. A tanuló részére napközis ellátás igényelhető. Napköziben minden tanév végén írásban lehet jelentkezni a következő tanévre. Indokolt esetben, ha lehetőség van rá év közben is lehet jelentkezni a fent említett módon. Az engedélyt az igazgató, tagintézményben a tagintézmény vezető adja meg. A jelentkezés egész évre szól. Az évközi változásokat, kimaradást írásban kell kérni. A napközis és menzás térítési díjakat minden hó 15-ig kell kifizetni a gondnokságnál. Ha túlfizetés történik, azt a következő havi befizetésnél írják jóvá.
3.2.6. Igénybe vehető az iskolaorvos, védőnő, iskolai fogorvos segítsége. Intézményünkben rendszeres egészségügyi ellenőrzés folyik. Az iskolaorvos védőoltást ad és szűr a megfelelő évfolyamokon, az iskolafogászat évi, a védőnői ellátás havi rendszerességgel történik.
3.2.7. A tanulónak joga van ahhoz, hogy hit- és vallásoktatásban vegyen részt, vallási, világnézeti meggyőződését, nemzeti vagy etnikai hovatartozását tiszteletben tartsák. 2013. szeptember 1-jétől a tanuló 1. és 5. osztálytól felmenő rendszerben választhat a hit és erkölcstan tantárgy tanulásáról.
3.2.8. Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a tanulók ingyenes tankönyvellátásban részesülnek, amit az állam biztosít.
A tartós tankönyvek kölcsönzését minden tanuló részére biztosítjuk minden év februári felmérés alapján attól függetlenül, hogy ingyenes tankönyvre jogosult, vagy sem. A kölcsönzött taneszközöket év végén az iskola könyvtárosnak le kell adni. Lehetőséget adunk a kölcsönzött tankönyvek megvásárlására is. A tanuló, vagy a kiskorú tanuló szülője a tankönyv elvesztéséből, megrongálódásából származó kárt 100 %-ban köteles megtéríteni.
Az előzetes felmérések alapján a tankönyvfelelős megrendeli a szükséges tankönyveket a törvényi előírásoknak megfelelően. Minden év augusztus végén a kihirdetett napokon vehetik át a tanulók a könyveket a szükséges igazolások leadásával.
3.3. Diákképviselet, döntéshozatal, véleménynyilvánítás
3.3.1. Minden tanuló választhat és választható a diákönkormányzatba, mely saját működési rendjét maga határozza meg.
3.3.2. Az iskola diákjai diákköröket alakíthatnak, legalább 10 tanuló írásbeli kérelme alapján. A diákkörök működését a kérelem alapján az iskolavezetés engedélyezheti.
3.3.3. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat képviselőit-osztályonként 2 fő- az első tanítási napon az osztályközösség választja. A DÖK vezetőjét minden év őszén választjuk meg.
Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzat vezetősége irányítja.
A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója, tagintézményben a tagintézmény vezetője által megbízott nevelő segíti.
Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.
A diákönkormányzaton keresztül egyetértési és véleményezési jog érvényesíthető a következő esetekben:
Az iskola munkaterv ezen belül a tanév rendje meghatározásakor a tanulókat érintő programok tekintetében és egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározásában.
• A házirend elfogadásában.
• Az iskola Pedagógiai Program és a Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben.
• A tanulók jutalmazásában, kitüntetésében, fegyelmi ügyekben.
• Környezetvédő akciók szervezésében.
• A könyvtár és a sportkörök működési rendjében.
• A tanulókat érintő-diákönkormányzat működésére szánt pénzeszközök felosztásában.
Az intézményben a DÖK iskolarádiót működtethet, iskolaújságot szerkeszthet a DÖK segítő tanár vezetésével.
3.3. 4. Az iskolai diákközgyűlés
Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.
A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős, tagintézményben a tagintézmény vezetője.
Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója, tagintézményben a tagintézmény vezetője, tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
3.3.5. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása
Tájékoztatás kérhető az iskola életét, illetve a tanulók csoportjait, vagy tanulót érintő döntésekről. Saját és társak ügyeivel, minden személyes gonddal, valamint javaslatokkal az osztályfőnökökhöz, tanárokhoz, a gyermekvédelmi felelőshöz, az iskola vezetőjéhez, a szülői szervezethez, a diákönkormányzathoz lehet fordulni. Mindezen jogok a házirend és az éves munkaterv megbeszélésekor osztálykeretben érvényesíthető. Egyéb esetekben az éves diákközgyűlésen, illetve a diákönkormányzati képviselőkön keresztül.
A kérdéseket, véleményeket, javaslatokat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselők, tisztségviselők útján lehet közölni az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel.
2.4 A tanulók kötelességei
2.4.1. A tanulás a diákok kötelessége. Törekedni kell arra, hogy képességekhez mérten a legjobb teljesítményt nyújtsa a diák! Rendszeres tanulmányi munkával, fegyelmezett magatartással, képességeknek megfelelő szorgalmas tanulással kell eleget tenni tanulmányi kötelezettségeknek. Tiszteletben kell tartani azt a tényt, hogy a társaknak joga van a tudás nyugodt körülmények között történő elsajátításához!
Írásbeli és szóbeli feladatokat el kell készíteni! Ha az órára bármely ok miatt nem sikerül felkészülni, azt az óra elején lehet jelenteni.
Nem engedhető meg az órán az étkezés, a rágógumi rágása, a szotyolázás.
Kézfeltartással lehet szót kérni. A véleményt megfelelő hangnemben kell elmondani!
A felszereléseket előkészítve, a belépő tanárt néma felállással üdvözölve hallgasd végig a hetes jelentését!
2.4.2. Az iskola a tanuló munkahelye. Ügyelni kell a pontosan érkezésre. A tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel meg kell jelenni. Becsöngetéskor a tanterem előtt sorakozva kell várni a tanárt!
Becsöngetés után érkező tanuló későnek minősül. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.
Három késés után az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt gyermeke többszöri késéséről.
Becsöngetés után 20 perccel érkező tanuló, amennyiben késését nem igazolja, hiányzása igazolatlan órának minősül.
Betegsége után a tanuló számonkérésnél a hiányzó napok arányában halasztást kap, ha a tantárgy előző órája a betegség utolsó napján volt.
A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.
• A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben - az iskola igazgatója, tagintézmény vezetője adhat.
• Előzetes bejelentés 'után rendkívüli, indokolt esetben az igazgató, tagintézmény vezető engedélyezheti a tanításról való távolmaradást. .
• A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.
• A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül, illetve a következő osztályfőnöki órán: három napig terjedő mulasztás esetén szülői, három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi, vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását.
• Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.
Ha a tanuló a tanév folyamán 250 óránál többet hiányzott a tanév végén nem osztályozható. A nevelőtestület dönt a továbbhaladás módjáról (osztályozó vizsga v., évismétlés). Ha a tanuló hiányzásai együttesen meghaladják az adott tantárgy tanítási óráinak 30%-át, s a tanuló teljesítménye a tanítási év során nem volt értékelhető érdemjeggyel, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület a 11/1994-es MKM. alapján engedélyezi, hogy javítóvizsgát tegyen.
Az osztályfőnök köteles értesíteni a szülőt és az önkormányzat jegyzőjét, ha a tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a10-et.
2.4.3. Minden tanuló köteles az intézmény területén, tanórákon és tanórai szünetekben és az intézmény által rendezett foglalkozásokon, egyéb rendezvényeken olyan magatartást tanúsítani minden dolgozója iránt, amely az általános kulturált és udvarias viselkedési szabályoknak megfelel, nem veszélyezteti a maga, tanulótársai, a pedagógusok és más személyek testi épségét és egészségét!
A tanítási időben rendezett iskolai megmozdulásokon való részvétel kötelező.
Kerülni kell a szélsőséges öltözködést, életkorhoz nem illő külső megjelenést (hajfestés, körömfestés, arcfestést)! Mindig tisztán és célszerűen kell öltözködni! Az iskolában elvárás a tiszta, ápolt kulturált külső, a helyhez és alkalomhoz illő ruházat.
Bármilyen testékszer (piercing) viselése tanórákon, ill. egyéb rendezvényeken tilos.
10 mm-nél nagyobb fülbevaló, valamint karkötő, gyűrű, nyaklánc balesetvédelmi okokból az iskola egész területén tilos. Energiaital fogyasztása, dohányzás, szeszes ital fogyasztása és kábító hatású szer fogyasztása az iskola egész területén és minden rendezvényen tilos.
Ruházattal kapcsolatos előírás:
• A tanulók tanítási időben és az iskola hivatalos rendezvényein a közízlést nem sértő (hasat, derekat, mellet elfedő) ruházatban kötelesek megjelenni. Balesetvédelmi okokból a magas sarkú cipők viselését sem engedélyezzük.
• Az ünnepélyeken fehér ing, sötét nadrág és sötét színű / nem fehér cipő az előírás.
• Testnevelés órán tiszta, sportolásra használt öltözet, (fehér mez-kék rövidnadrág) tornacipő a megfelelő.
• Testnevelés és technika órákon a gyűrű, nyaklánc és a különböző karikák használata balesetveszélyes és ezért tilos.
Elvárás a gyengébbeket védése és segítése, iskolánk hagyományainak megismerése, megbecsülése és jó hírnevének gyarapítása.
2.4.4. Az ellenőrző könyv, tájékoztató (üzenő) füzet fontos iskolai okmány. Minden nap el kell hozni és a nevelő kérésére átadni. A nevelők által beírtakat a következő napra alá kell íratni. A tájékoztató füzet hivatalos irat, ennek rongálása, firkálása, díszítése tilos! A tájékoztató elvesztését az osztályfőnöknek haladéktalanul jelenteni kell.
2.4.5. A diákigazolvány adataiban történő változást, vagy a diákigazolvány elvesztését be kell jelenteni az osztályfőnöknek.
Az iskolából eltávozó tanulók a kiiratkozáskor a diákigazolványukat kötelesek leadni.
3. Az intézmény helyiségeinek használati rendje
3.1. A tanuló kötelessége megőrizni, megóvni az iskola vagyonát, felszereléseit, berendezését, a dekorációk épségét az oktatás során használt eszközöket.
Az okozott kárért egyénileg fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A kártérítés mértékét a NKt. szabályozza.
3.2. Ha nincs tanítási óra, foglalkozás, a tantermeket be kell zárni.
A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki.
A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint:
• a szünetben a termet kiszellőztetik
• a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik
• a szünetben az egyik hetes a tanteremben marad, s felügyel a berendezési tárgyakra, felszerelésekre
• az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik
• az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot
• az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
3.3 Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
• osztályonként két-két hetes,
• tantárgyi felelősök.
Az egyes tanítási órákon - a tanulók önkéntes jelentkezése alapján - különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb.
Minden tanteremben az utolsó tanítási, foglalkozási óra után a székeket fel kell rakni, az ablakokat be kell csukni, a szemetet össze kell szedni, a villanyokat le kell kapcsolni. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. A tanterem rendjéért az egész osztály, az adott csoport felelőse.
3.4. Az iskola sportpályáját, a sportfelszereléseket, a tornatermet, tornaszobát a testnevelést oktatók és a sportköri vezetők engedélyével és felügyeletével használhatod.
3.6.Tantermek, szaktantermek
• A terem berendezési tárgyaiért, felszereléseiért minden tanuló egyénileg felel. A rongálásokból keletkezett (pl. padfirkák,) károk anyagi megtérítése a diákokat érinti.
• Minden tanuló köteles a szaktanárral megbeszélt ülésrendet betartani. Változtatni csak engedéllyel lehet.
• A kabátokat a folyosón kijelölt akasztókra kell tenni. A padokba(ra), csak a tanórai felszerelés kerülhet.
• A szakórákon megbeszélt balesetvédelmi rendszabályok betartása mindenki számára kötelező.
• Tanórán kívüli, illetve alkalomszerűen délutáni foglalkozások céljára az iskola létesítményei előzetes egyeztetés / órarend / után igénybe vehetők. Az engedélyt az igazgatótól, tagintézményben a tagintézmény vezetőjétől kell kémi.
3.8. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával, tagintézményben a tagintézmény vezetőjével történt előzetes megbeszélés, órarendi egyeztetés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók - tanári vagy szülői felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.
3.9.A tanulmányi kirándulás iskolai rendezvény, tehát a házirend szabályai érvényesek. A kirándulást a házirend megsértése miatt fel lehet függeszteni.
4. Tilalmazott tárgyak
4.1. Az intézmény területére, illetve az iskola által az intézményen kívül szervezett foglalkozásokra, vagy rendezvényekre tilos behozni, illetve oda elvinni minden olyan tárgyat, anyagot, amely veszélyes, vagy veszélyes lehet az életre, egészségre és testi épségre, alkalmas a köznyugalom, vagy a közerkölcs megsértésére. Pl: cigarettát, gyufát, alkoholt, kábítószert). A szabály megszegése a rendezvényről való eltávolítást és felelősségre vonást von maga után. A dohányzásért igazgatói intő jár.
Mobiltelefon órán, foglalkozáson nem lehet bekapcsolt állapotban. Tilos a személyhívó készülékek és egyéb hanghordozók használata.
4.2. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskola gondnokságán. A tilalmazott tárgyat vagy anyagot annak fellelése esetén a tanulótól el kell venni és amennyiben annak birtoklása is jogszabályba ütközik, azt nem lehet visszaadni részére.
4.3. A tilalom ellenére behozott tárgyat vagy anyagot annak elvétele esetén, ha ezt a jogszabály engedi, a szülőnek kell visszaszolgáltatni. Ezen tárgyak őrzése során bekövetkezett károkért az iskola felelősséget nem visel.
5. Balesetvédelem, baleset megelőzés
Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások)
Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan
Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.
Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.
A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.
Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:
• az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
• a házirend balesetvédelmi előírásait,
• rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,
• a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni.
A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket.
A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk, vagy a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.
Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit évente két alkalommal munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza.
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
• a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,
• ha szükséges orvost kell hívnia,
• a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
• a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.
A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.
Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján
A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza.
6. Az iskolai tankönyvellátás rendje
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola tankönyvfelelőse a felelős.
Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a tankönyvfelelős nevét, aki:
• elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,
• részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.
A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
• a felelős dolgozók feladatait,
• a szükséges határidőket,
• a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,
• a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
• az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,
• a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét,
• a szükséges határidőket,
• a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.
A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek, illetve ahol nincs a szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével:
A nevelőtestület döntése előtt az iskola tankönyvfelelőse– az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre.
A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a tankönyvfelelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.
A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.
A tankönyvellátás rendjéről az intézményvezetője a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével dönt minden év dec 15-ig elkészíti a tankönyvtámogatás rendjéről szóló szabályozást.
Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.
Az iskola igazgatója kezdeményezheti a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.
A pedagógusok döntenek arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.
A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója, tagintézmény-vezetője beszerzi az iskolai szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét.
A tankönyvrendelés határideje minden év febr. 28.
Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.
